Sokminden......

Sziasztok kedves mindenki!

Sokminden történt velünk az elmúlt napokban: először is Gabcsikámnak boldog 3. hónapot kívánok, jajjj nagyon telik az idő:((Ez egyrészt jó is meg rossz is......azért jó, mert nagyon kíváncsi vagyok hogy a napok, hónapok és évek alatt mi lesz az én kis cserebogaramból, egyenlőre el sem tudom képzelni, hogy milyen irányba fog a kis pici élete terelődni, csak azt tudom, hogy mi apával biztosan mindenben támogatni fogjuk bármit is hoz neki a jövő:)))A rossz pedig az, hogy egyre nagyobb és nagyobb lesz a kis pindurim és sajnos már egyre kevésbé lesz rám szüksége:(idővel mindent majd az én segítségem nélkül fog csinálni és tudom ez ellen nem lehet ellenkezni, ez az élet rendje:)Addig meg amíg még ilyen picike minden percét ki akarom élvezni a babázásnak, annyira jól esik, mikor megajándékoz egy egy mosollyal az etetések vagy a pancsik után, ez nagy örömmel tölti be a szívemet, ezt egyszerűen el sem lehet mondani mekkora szeretet van bennem iránta, erre még a végtelen is kevés lenne ha azt mondanám.Pont a minap beszéltük apával, hogy már el sem tudnánk nélküle képzelni az életet, az olyan sivár lenne, mert ő most minden percünket és pillanatunkat széppé varázsolja. Még jobban kihozta belőlünk az egymás iránti szeretetet és szerelmet, nagyon köszönjük kisfiam ezt a csodás érzést:)Imádunk nagyon szívünk minden szeretetével..............
Jajj tegnap először fürödtünk együtt manóval a nagy kádban, kíváncsi voltam mennyire fog neki tetszeni és láss csodát imádta rendesen, pancsikolt a kis lábával meg kezével, lehetett látni a kis arcán, hogy jól érzi magát. Ma viszont apával fürcsizett egy nagyot a kádban, mert ő is ki akarta próbálni ......Olyan jó apa, egy szavam sem lehet, mindent megcsinál Gáborka körül, már a kakis pelust is kicseréli mindenn szó nélkül:)) Ha hazajön övé a kisfia, átadom a helyet neki, nem akarom hogy úgy érezze lemarad valamiről, én meg addig teszet a dolgom csinálom a háztartási munkát.
Jajj azt el is felejtettem írni, hogy míg ottthon voltam eltörtem az ujjam én banga eszetlenkedtem egy sort és odacsíptem a 2 ujjam az autó ajtójával , hát azt hittem beszarok a fájdalomtól, de tűrtem neki rendesen, pedig tudtam volna ordítani, de akkor eszembe jutott a szülés, hogy nah az 100X ennyire fájt:D:D:D:Dasszem:)))))) Előtte való nap meg még melóztam és megcsípte egy darázs az arcomat, jól felpuffadt a fejem:)))Nah ennyit a szerencsétlenkedéseimről:))) Így anyáék hoztak haza szombaton, mert én így nem tudtam vezetni és persze mindig beleakad valaki vagy valami az ujjaimba és újra bedagad, de remélem minnél hamarabb meggyógyul.....
Jó volt nagyon hogy itt voltak anyáék, anya nagyon szomorú volt, hogy eljöttünk tőlük, már annyira megszokta hogy ő volt manóval míg melóztam, rettentően hiányzik neki már most:(((kicsit pityergett is mikor elmentek, de azért bevallota , hogy rendesen elfáradt a nap végére:))))Vasárnap indultak is haza, remélem minnél hamarabb találkozunk újra, mert annyira tudnak hiányozni, de addig is miden nap beszélünk meg nyomjuk az msn-t:)
Viszont a holnapi naptól kicsit félek, mert viszem manókát a dokinénihez, mert megkapja a 3 hós oltásokat, jajjj már sajnálom, tudom meg fog szakadni a szívem, de remélem hamar meg tudom majd vígasztalni a kis drágaságomat.
Most megyek lefekszem és puszilok mindenkit, sziasztok....