2010. szeptember 22., szerda

Újra bölcsis....

Hétfőn visszamentünk a dokihoz, rendben találta agy kedden mehettünk újra bölibe. Előtte nap megbeszéltem a gondozónővel, hogy megreggeliztetem és utánna elmegyek, majd csak délben megyek vissza érte ebéd után. Először mikor megérkeztünk semmi gond nem volt, játszott meg el sertepertélt mindenfelé.Evett is kicsit a májkrémes kenyérből meg nagyon ízlett neki a karamellás ital. Mondta Edit néni, hogy oké most akkor menjek el.Adtam neki puszikát elköszöntem meg mondtam neki, hogy nemsokára jövök érte. Edit néni el is vette, persze több sem kellett neki, elkezdett a kis Drágám keservesen sírni, meg kiabált utánnam, hogy "Ana, Ana". A szívem szakadt meg, még az utcáról is hallottam, hogy visít, persze én is hazáig bőgtem:( Délben mikor mentem érte, akkor is már messziről hallottam, hogy az én kisfiam nagyon keservesen sír, ezer közül is megismerem a mély hangocskáját. Mikor meglátott rohant oda hozzám, csak úgy csillogott a szeme, olyan megható volt:)Persze aludni esze ágában nem volt.Minden gyerek elaludt de a Szalai Gabcsika nem akart, ő az anyukáját várta.Hazajöttünk és együtt aludtunk, mert én meg a héten éjszakás vagyok, és fáradt mint a hulla.Napi 3-4 óra alvással húzom ki a hetet.
Mondta is a bölcsis néni, hogy kb egy fél délelőttöt sírt át, alig ebédelt.Egyem meg.
Ma reggel is mentünk fél 8-ra a megbeszéltek szerin, de ma már semmi reggeliztetés nem volt, csak kiszakították a kezemből és csá anya. Borzalmas érzés volt megint csak, ezt sose lehet megszokni.Mondta a másik gondozónő Emike, hogy azért délben nézzek vissza, de megpróbálják elaltatni. Mentem is délben vissza, de megint csak Gabó volt fenn egyedül és keservesen sírt, pedig megpróbáltam én is mellébújni altatni, de nem akart, megint hazajövetel lett a vége belőle, aztán mindketten beájultunk az ágyba. Mondták is, hogy ma többet sírt mint tegnap, de enni viszont jól evett, legalább már valami pozitívum. Nem tudom mi lesz vele jövő héten mert akkor már nem megyek be délben, h elhozzam, hanem majd apa megy be érte meló után 4-körül. Remélem a héten kicsit belerázódik jobban............
Amúgy mindenki jól van, meggyógyult az egész család, én nyomom melót, várom az éjszakás hét végét, mert nagyon hiányzik, hogy nem együtt fekszünk le este.
Puszi mindenkinek, sziasztok

2 megjegyzés:

  1. Tudom mit érzel! :( Bia is 1 hete ezt csinálja, igaz, ahogy becsukom az ajtót már nem sír, és jól érzi magát. Nyugi, bele fogtok rázódni. Minden kezdet nehéz...

    VálaszTörlés
  2. jajj, Istenem, én is elsírtam magam=(=(
    Borzasztó lehet otthagyni és tudni, hogy téged akar.:( Vajon Ő mire gondolhat ilyenkor? Hogy cserbenhagyod, vagy elhagyod???:(
    Kicsi drága. Rohadt életbe, hogy muszáj beadni.
    Legalább 2 éves korig segíthetne jobban az állam:(
    Annyira sajnállak mindkettőtöket. Nekem is megszakad a szívem értetek.
    És csak remélni tudom, hogy beki tényleg úgy szokik be, ahogy gondolom.
    Kitartást Nektek és sok sok puszi, ölelés♥♥♥♥

    VálaszTörlés